1. alkalom, 2. nap, Mariazell, 2022.07.30.
A második napom reggelére megérkezett a hidegfront, esővel. Nem estem kétségbe, mert délelőttre azt terveztem, hogy megnézem a Bazilika kincstárát, s délutánra már jobb időt ígért az időjárás-előrejelző applikáció.
A vidékre egyébként az jellemző, hogy nem telik el hét eső nélkül. A telek hidegek (a wikipédia szerint nem ritka a -30 °C sem, szóval így már eggyel kevésbé bánom, hogy nem oda sikerült kimennem téli szezonra). A nyarak sem túl melegek; ottlétem alatt (míg itthon kb. 35 fokra hűlt le a hőmérséklet) a maximum 21 °C volt. Cserébe viszont nagyjából tuti a hó télen.
Ám felkészült voltam, vittem trikót, vékonyabb gyapjúpulcsit, átmeneti kabátot és vastagabb esőkabátot. Ezt mind magamra is vettem reggel és találomra nekivágtam a városkának, bízva benne, hogy valahol találok reggelizőhelyet.
Nem is kellett sokáig keresgélnem, észrevettem egy helyen a szimpatikus meinl feliratot, s mint kiderült, egy hotel reggelizője volt, ahol a nem-szállóvendégek is ehettek. Hogy az árat milyen alapon szabták meg, azt nem tudom, mert egyik nap 10 eurót kértek érte, a másik nap talán 11-et, de az tény, hogy a másik napon valamivel többet fogyasztottam (önkiszolgálós reggeli volt).
A reggeli után megvalósítottam a terv azon részét, hogy végignézzem a kincstárat, ami a Bazilika emeleti részén található, a két hosszanti (északi és déli) oldal mentén.
A két kincstár azokat a tárgyakat őrzi, melyeket az évszázadok során a Szűzanyának ajánlottak a hálás, vagy éppen könyörgő zarándokok.
A déli kincstárban valamivel szerényebb fogadalmi adományok találhatóak (de az is lehet, hogy már nem volt türelmem olyan alaposan végignézni őket)
Fent a tónál sokmindent lehet csinálni; csónakot bérelni, búvárkodni, büfézni, panorámahajózáson részt venni, kalandpályán végigmászni... vagy csak egyszerűen pihengetni a parton és csodálni az ivóvíz minőségű tavat.
Igazság szerint szerettem volna kipróbálni az elektromos csónakot, de nem tudtam, hogy ez igényel-e valamilyen jogosítványt vagy/és betanítást. Odamentem a kölcsönzőhöz és elég feltűnően várakoztam, de valahogy nem jött senki, akitől érdeklődhettem volna... így ez elmaradt. Szóval ezért is vissza "kell" jönni, meg a mászós kalandparkért is...
Elsétáltam egy kicsit a tóparton, megnéztem közelről a panoráma-hajót, de az meg csak hétvégén és ünnepnapokon jár.
Visszasétáltam és pihentem egy kicsit, lábamat a vízbe lógatva (nem volt olyan hideg), majd felkerestem a gőzös-kocsiból kialakított büfét, ahol ettem egy hotdogot, meg egy sacher-torta-szeletet. De itt nem volt emlékezetes az étel minősége (se jó, se rossz irányba).
Végül visszazakatoltam a városba.
Miután belaktam lebkuchennel, vacsorára már nem gondoltam...
Felhasznált források:
A Máriacelli Bazilika-kiskönyv
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariazell#%C3%89ghajlata
https://kirandulastippek.hu/semmering-schneeberg-es-kornyeke/erlaufsee
https://www.hetedhetorszag.hu/ausztria/erlaufsee
https://www.mariazeller-heimathaus.at/
https://www.zurgnadenmutter.com/hu/
https://www.lebkuchen-pirker.at/
https://www.facebook.com/Museumstramway/photos/pcb.7053772284665009/7053698108005760/




























Megjegyzések
Megjegyzés küldése