Mária-út nyugatról keletre

  Harmadnapra visszatért a jó idő. Ami 21 °C-os maximum-hőmérsékletet és rohangáló felhőket jelentett. Kezdetnek felkerestem az előző nap már bevált reggelizőhelyet.  második mariazelli reggelim  A mai terv az volt, hogy fölmegyek libegővel a Bürgeralpe-ra; a közeli hegycsúcsra. Ez annyit jelentett, hogy 870-880 méter körüli tengerszint felettti magasságomat 1254 méteresre növeltem. fent libegővel felfele  Felérve megkerestem a Holzknechland-ot (szó szerinti fordításban "Favágó-ország"-ot), ami egy elsősorban gyerekeknek szóló, interaktív élménypark, melynek fő témája a fafeldolgozás hagyományos folyamata és a fával kapcsolatos természetvédelmi szempontok. Megláttam egy fa-szerkezetet, amin fagolyót kell legurítani és nagyon belelkesedtem, mert internetes videók alapján azt gondoltam, hogy zenélni fog. Egy "darálós" automatából lehetett golyót venni hozzá, s mivel láttam, hogy több fa-szerkezet is van, mindjárt két golyót vettem. Máig sem értem, hogy miért gondoltam...

  A második napom reggelére megérkezett a hidegfront, esővel. Nem estem kétségbe, mert délelőttre azt terveztem, hogy megnézem a Bazilika kincstárát, s délutánra már jobb időt ígért az időjárás-előrejelző applikáció.   A vidékre egyébként az jellemző, hogy nem telik el hét eső nélkül. A telek hidegek (a wikipédia szerint nem ritka a -30 °C sem, szóval így már eggyel kevésbé bánom, hogy nem oda sikerült kimennem téli szezonra). A nyarak sem túl melegek; ottlétem alatt (míg itthon kb. 35 fokra hűlt le a hőmérséklet) a maximum 21 °C volt. Cserébe viszont nagyjából tuti a hó télen.  Ám felkészült voltam, vittem trikót, vékonyabb gyapjúpulcsit, átmeneti kabátot és vastagabb esőkabátot. Ezt mind magamra is vettem reggel és találomra nekivágtam a városkának, bízva benne, hogy valahol találok reggelizőhelyet.   Nem is kellett sokáig keresgélnem, észrevettem egy helyen a szimpatikus meinl feliratot, s mint kiderült, egy hotel reggelizője volt, ahol a nem-szállóvendé...

 Hogy miért kezdem el... annak több oka is van. Kezdődött azzal, hogy a kéktúráink során sokszor találkoztunk a Mária út jelzésével, s kíváncsivá lettem, hogy mi ez. Aztán történt, ami történt, nevezzük az egyszerűség kedvéért balesetnek. Amikor már kezdett kézzel fogható közelségbe kerülni, hogy újra  túrázhatok, utánanéztem: Ez egy óriási, több ágú zarándokút, melynek a fő-csapása Mariazelltől Csíksomlyóig vezet.  A Mária-út jelzése [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria-%C3%BAt]  A “baleset”: Ausztriában, konkrétabban Obertauernben; annál is pontosabban, Obertauerntől feljebb, a falun kívül még jó 500 m-re, egy hegyi hotelben dolgoztam a 2017-18-as téli szezonban. Itt történt, hogy “húsevő baktérium”-fertőzést kaptam. Kalandosan jutottam el egy kórházig. Az első igazi rosszullét még előző este kezdődött (magas láz, erős fájdalom a bal lábamban), másnap estére már nem voltam magamnál. Ez alatt az egy nap alatt szerencsére eljutottam, a “ninc...